Somló-hegy

Ha valaki a 8-as főúton közelíti meg a Somló-hegyet, egyszer csak azt látja, hogy a hegy elkezd kinőni a Kisalföld síkjából és egyre közeledve fenségesen magasodik ki abból. A Somlónak már az elhelyezkedése és megjelenése is tiszteletet parancsol, aki pedig még a hegy borait is kóstolta, örök szerelembe esik ezzel a csodával.

A Somló a fentieken túl is különleges környezetben áll. A Balaton északi partjának vulkáni tanúhegyeinek észak felé haladva egyik utolsó tagja, a Nagy-Somlói Borvidék három hegyének (Somló, Ság, Kis-Somlyó) egyike. A bazalt alkotta hegy felső területe nem művelt, ott a kirándulók juthatnak különleges élményekhez. A hegy ruhája, szoknyája azonban a kifinomult szőlőtermelésé, ott termelik a híres somló bor alapanyagául szolgáló szőlőket.

A Somlói Borvidék a legkisebb a magyarországi borvidékek között, 600 hektár termőterülettel, amibe a Ság és a Kis-Somlyó területe is beletartozik. A borvidéket a kis területen, jellemzően 1-3 hektáros birtokokon gazdálkodó termelők jellemzik, ennél nagyobb területen csak néhány nagyobb vállalkozás termel szőlőt és készít bort.

A Somlóra jellemző szőlőfajták is csak részben ismertek más borvidékeken. A hegy leghíresebb borát a juhfark szőlő terméséből állítják elő. Ezt a szőlőfajtát a Somlón kívül alig egy-két helyen termelik, lényegesen kisebb mennyiségben és messze nem olyan minőségben. A juhfark jellemzően magas savgerince és a bazaltos talaj ásványossága olyan, máshol nem tapasztalható ízű borokat ad, ami méltán teszi híressé a somló juhfarkot. A hegy további bevett fajtái még a furmint, a hárslevelű, az olaszrizling. Az elmúlt években több helyen is telepítettek a borvidékre korábban nem jellemző fajtákat, mint a korona, a tramini vagy a zenit.

Ami viszont fentieken túl is különlegessé teszik a somlói borokat, az a különleges terroir. A Somló bazaltból áll, a termőtalaj többnyire erősen köves. Ennek két fontos hatása van. Az ásványosság megjelenik a borokban, a magas savakhoz jelentős testességet ad. A másik különösen fontos hatása a köves talajnak, hogy a bazalt nap közben magába szívja a nap melegét, majd azt az éjszaka folyamán visszasugározza. A szőlő növekedésére, a fürtök érésére ez nagyon jó hatással van.

Nem volt azonban szó még arról a jellegzetességről, ami csak a somlói borokat jellemzi. A területen termő borok ízét, illatát elsősorban nem a fajtajelleg, hanem a terroir határozza meg. Míg más termőhelyeken a különféle fajták ízét, illatát a szőlő fajtája és a feldolgozás formája határozza meg, addig a Somlón ezek másodlagosak. A bazalt ásványossága határozza meg elsősorban itt a borok jellemzőit. Ebből két dolog következik. A somlói borok 2-3 év alatt ízeikben összeérnek, így végső soron a kóstoló már a somlói ízt érzékeli. Ebből pedig az is következik, hogy aki egyszer kóstolt somlóit, az legközelebb azonnal felismeri, ha kóstolja.

A Somló persze többet jelent egy különleges borvidéknél, még ha ez is nagyon fontos. A hegy formája, elhelyezkedése, a hegyen kialakult pincekultúra és az épített vagy természeti örökség is egyedülálló. A hegy tetején található kilátó, az északi oldal ormán magasodó vár, a hegyen található természeti különlegességek, mint a Bazaltorgona, vagy a Kőkonyha, a bazalthegy tetején található víznyerő, a Taposó-kút, vagy a kápolnák, érdekes kirándulóhelyek. Aki pedig felkapaszkodik a hegy tetején álló kilátóba, a Dunántúl jelentős részét belátja. A hegyen túrázók egyszerre ismerkedhetnek meg a természet ajándékaival, a hagyományos szőlőműveléssel és a magas szintű borkultúrával.

Aki a Somlóra több napra látogat, ahhoz megfelelő szállás is kell. A Horka-Somló Vendégház kényelmes és jól felszerelt szállást kínál.

A Somló talán nem véletlenül áll magányosan a Kisalföld déli részén. Ez ez egyedüllét jelzi azt is, hogy ez a hegy különlegesen egyedi.