A Horka-Somló szállás tágabb környéke is tartogat érdekes látnivalókat. Rövid autóúttal elérhető a 20. századi magyar költészet nagyjának, Nagy László költőnek iszkázi szülőháza.
A Marcalmente több jelentős költő szülőhelye volt, a Marcal mindkét partján. Dukán Dukai Takács Judit, Hetyén Berzsenyi Dániel, Csöngén Weöres Sándor nevelkedett a magyar irodalom dicsőségére. A Marcal keleti partján Iszkázon Nagy László költő és öccse, Ágh István látta meg a napvilágot.
Nagy László Itthon vagyok című versének első strófájában említi a környéket meghatározó hegyet:
Csípős szélben jöttem,
bolond idő volt,
a Somló-hegy ködben
hóval villogott.
Nagy László Iszkázon született, Pápán érettségizett, majd Bulgáriába került egyetemre. Ez a néhány év meghatározta életét. Ekkor vált a balkáni irodalom fontos fordítójává, illetve emelkedett a magyar irodalom nagyjai közé. Ma a nemzeti irodalom legfontosabb szerzői között tartjuk számon. Ki viszi át a szerelmet című versét feltehetően mindenki ismeri:
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!
Ágh (született Nagy) István, Nagy László testvéröccse, akinek sikerült kibújnia bátyja árnyékából és tőle függetlenül jelentős életművet létrehoznia.
Az iszkázi emlékház mindkettőjük életéről mutat be emlékeket.